Közben megemlíteném, hogy Kazu akárhogy öltözik eszméletlenül jól áll rajta. Ezen egy idő után már meg se lepődtem. Mondjuk jó látványhoz nehéz hozzá szokni? Kamet még a szemem is szerette. Lényeg. Idol. Szürke puma melegítő felső, laza fazonú szürke melegítő nadrág, és fehér edző cipő. Nem olvadtam szét. Csak a kocsiba, mikor senki sem látta. Hamar odaértünk szerintem. Vagy csak szerintem? Lehet kicsit sokáig figyeltem Kamet. Arcán édes mosoly volt. Elcsábított. Hupsz. A fiúk amúgy egész úton elbeszélgettek. Figyeltem? Nem. Na mindegy. A lényeg, hogy Jane mosolygott. Boldog volt. Ennél több nem is érdekelt. Junno bestoppolta (szerintem már indulás előtt a fiúk közt) barátnője melletti helyet. Szörnyen aranyosak. Átkarolta a vállánál és néha-néha puszikat nyomott az arcára és homlokára. A többiek mosolyogtak rajtuk, vagy azzal cukkolták Kokiék, hogy ők is kaphatnak-e puszit? Mosolyogtam, nevettem velük, csak sajnos engem nem ölelhetett át Kame mert vezetett. Miért nem vezethetett más? Kame néha elmosolyodott a beszélgetésüket hallgatva. Nem csodálom. De ekkor Kazuya hátra nézett a vissza pillantóba, és újra találkozott a tekintetünk. Aztán levette a jobb kezét, és hátra nyújtotta az ülés mellett. Oda nyújtottam a kezemet, hogy megfogjuk egymás kezét. Nem tartott sokáig míg összekulcsoltuk ujjainkat. Puha bőre olyan megnyugtató volt. Érintése olyan nyugodt. Mindent kizártam magam körül. A gyomrom pedig liftezett, a szívem pedig kihagyott pár ütemet. Na, mindegy.
Kiszálltunk a kocsiból, sajnos el kellett engednem Kame kezét, különben kocsival együtt mehettünk volna, vagy ki se jutottunk volna a kocsiból. Mellékesen Jane is hozott olyan áldozatot, hogy elengedte Taguchi kezét, szóval nem nyafoghattam. Így a barátnőmmel egymásmellé léptünk és a fiúk után lépkedve mentünk be. Elég hangos egy társaság volt. Nem zavartatták magukat. Miért is kellett volna? Így legalább a koreográfus is hamar megtalált minket. Mivel elég fiatal, így teljesen jó fej, és nem szól a fiúknak ilyen dolgokért. Lazán kezeli az ilyen dolgokat. Mondjuk a koreográfiát eléggé meghajtja, de ezzel a laza oldalával akarja be arányolni az egészet. Meg hát egy koreográfus, aki nincs jóba az idolokkal? Reménytelen. Szerencsére ezzel nem volt gond.
A terembe lepakoltuk a cuccainkat és kihalásztuk belőle az élet menthető innivalókat. Most nem álltunk be hamarabb a helyünkre, mint ők, hanem megvártuk a fiúkat. Igazság szerint szokásosan nem siették el az egészet. Mindegy. Mi ráértünk.
- Izgulsz? - kérdeztem Janetől, pedig már előre tudhattam a választ.
- Eléggé... de olyan aranyos, és kedves, meg minden. Szeretem. Nem akarom elrontani. - ezen elmosolyodtam. Jane aranyos volt, mikor szerelmes. Biztatóan rámosolyogtam, és megöleltem. Lehet kicsi azért megtudtam nyugtatni bár ezzel nem tudtam mit csinálni. Azért még is csak egy randi.
A fiúk valamin nagyokat mosolyogva léptek be Gale-el a terembe. Mi miért maradtunk ki ezekből? Nem értettem.
- Sziasztok lányok - köszönt kedvesen Gale, visszaköszöntünk majd ki intett nekünk egy "melegítsünk" - et, kapcsolt zenét, és neki kezdtünk. Már majdnem ismertem a számokat. Ismerős volt 1-2 szám, de csak azért, mert hallottam a TV-ben őket, de a címüket már nem tudtam megmondani. Viszonylag hamar "bemelegítettünk", ami nekem abból állt, hogy próbáltam utánozni Jane-t, de ez olyan sikertelen lett, hogy már csak kapálózás lett belőle. Na, mindegy.
Gale tényleg nem kímélte az energiánkat. Keményen betanította velünk a koreográfia másik részét. Ezt még ki is bírtam, de az egymás utáni, szünet nélküli egész koreográfia eltáncolását már kevésbé. A fiúk bírták (miért nem lepődtem meg?), de ezt még Jane se bírta. A flakonra úgy támadtunk rá, mintha már napok óta szomjaznánk. Az utolsó cseppig kiittuk. Nem voltunk hozzászokva. Nagyon nem. A fiúk kibírták, hogy csak pár korttyal húzzák le a flakonokat, és még bőségesen maradt vizük, mellesleg elég jót szórakoztak azon, hogy milyen edzetlenek vagyunk. Ők annyira nem szomjaztak meg ettől, mi igen. Az ötperces szünet alatt jól kitudtuk fújni magunkat. A szünet végén mély levegőt vettem és beálltam a többiekkel együtt. Gabe most sem hazudtolta meg magát, egyből indította a zenét. Már azon gondolkoztam, hogy mennyire lesz herótom ettől a számtól a próbák végére. Úgy éreztem, hogy megőrülök, ha még egyszer meg kell hallgatnom. Szerencsémre Gale megkegyelmezett rajtam/rajtunk, és mehettünk öltözni. Még szerencse, hogy hoztunk váltó ruhát, mert csak úgy folyt rólunk a víz. Mint a második Niagara. Szóval eldöntöttem, hogy lezuhanyzok, mert így nem veszem át a ruhát. Kiindultunk a teremből, és szóltam Jane-nek, aki amúgy a koreográfussal beszélgetett, hogy felfrissítem magam. Ő bólintott, és mondta, hogy Ő is szeretne, szóval majd megy utánam csak szól még Junnonak. Én vissza léptem a a terembe a cuccomért, aztán megcéloztam az öltözőben lévő zuhanyzó fülkét. De hirtelen valaki megfogta a szabad kezem hátulról és megfordított a tengelyem körül, és szembe álltam Kazuyácal. Először fel se fogtam, hogy az ujjai már teljesen rákulcsolódtak az enyéimre. Édesem villogtatta felém tökéletes mosolyát. A gyomrom dobott közbe pár szaltót, a szívem szünet nélkül kalapélt. Belezúgtam? Talán. Na jó, teljesen.
- Ma elmegyünk valahova? - csábított.
- Ha nem bánod, előtte még lezuhanyoznék. Vagy menjek ilyen jó illatúan? - erre elmosolyodott.
- Majd nem veszek az orromon levegőt, a többit meg kitaláljuk - mosolyodtam el már én is.
- Megegyeztünk. Akkor elmegyek zuhanyozni, nehogy megfulladt mellettem.
- Sajtó téma lehetnél. Nem gondolod meg magad? - piszkált tovább.
- Egy Amerikai lány, aki izzadságával megfojtotta a híres idolt ... - "tanakodtam" - Nem élek az alkalommal köszönöm.
- Akkor megvárlak - állapodtunk meg. Egy csókot nyomott számra, amitől megfordult velem a világ. Csóka édes volt. Kívántam, de talán ezt nem a táncterembe kellett tudatnom vele. Gyengéden vissza csókoltam, és legnagyobb sajnálatomra elszakadtam puha ajkaitól, és mosolyogva léptem be vége az öltözőbe. Kame annyira lefoglalt, hogy Jane hamarabb elmehetett zuhanyozni, így én voltam az, aki várhatott. Mondjuk lehet neki sürgősebb volt. Bár ő mindig gyorsabban lezuhanyzott mint én. Pár perc múlva már átöltözve (!) jött ki. Elakadt a szavam.
- Úristeeeeeen! - tudtam először kimondani.
- Ugye tényleg jól áll? - forgott egyet. Hát mikor csak kiválasztottuk a ruhát, és egymás mellé tettük a ruha darabokat az meg sem közelítette azt, ahogy Jane-n állt. Gyönyörű volt benne. Sötét barna tincsei a vállára omlottak. Arcán egyszerű kis smink volt. Száj fény és egy kis szempillaspirál. Nagyon szép.
- Gyönyörű vagy - bővült a szótáram. Öleltem volna meg, de eszembe jutott, hogy én még zuhanyzás előtt voltam. Szóval csak megfogtuk egymást kezeit, és biztatóan rámosolyogtam.
- Köszönöm - mosolygott.
- Csak ügyesen - szorítottuk meg egymás kezét. Aztán elengedtem, és végre bementem zuhanyozni. Felfogtam a hajam egy kontyba, nem akarta, hogy vizes legyen. Kame így is eleget várt. Gyorsan kivetkőztem táncos ruhámból, és beálltam a zuhanyzó alá. Megnyitottam és a víz kellemes langyon volt. Testemet lehűtötte, ahogy lemosta rólam minden fáradtságomat. Gyorsan kimásztam a fülkéből, miután elzártam a vizet. Szárazta töröltem magam egy törülközővel, és magamra kaptam a reggel kiválasztott ruhát. Talán nem néztem ki olyan csodásan mint Jane, de jó is volt az úgy. Én is maradtam a szolid sminknél. Csak én a szempillaspirál helyett jobban szerettem a szemceruzát. Ahhoz képest, hogy mindig csiga lassú voltam ebben, akkor egész gyorsan kész lettem. Vagyis ezt hittem. Reménykedtem benne. Hát az nem derült ki, hogy mennyit voltam bent, de talán jobb is, hogy nem tudtam. Bár olyan sok idő csak nem telhetett el. Mikor kiértem Kazu a falnak háttal támaszkodott, a jobb térdét felhúzta, a cipőtalpával támasztotta a falat. Végig pásztáztuk egymást, és mind a ketten rájöttünk, hogy a másik átöltözött. Plusz pont ezért. Csak Ő gyorsabban. Nem csoda. Mondjuk, ha azt vettük, hogy ők 5-en voltak. Na, mindegy. Lassan odasétáltam elé és a két kezét a derekamnál összekulcsolta. A cuccomat leraktam magunk mellé és a nyakánál én is elkulcsoltam a kezeimet és egy finom, édes csókot nyomott a számra. Teljesen rátapadtam ajkaira, úgy éreztem, hogy örökké így maradnék. Bár az eléggé furcsa lett volna. De ezt a szerelmes énem mondatta velem. Miután nagy sajnálatomra elszakadtunk egymástól . Elengedtük egymást, ellökte magát a faltól, egyik kezével felkapta a ledobott cuccomat a földről, a másik kezét pedig az enyémre kulcsolta és kifelé indultunk az épületből.
A fiúk valamin nagyokat mosolyogva léptek be Gale-el a terembe. Mi miért maradtunk ki ezekből? Nem értettem.
- Sziasztok lányok - köszönt kedvesen Gale, visszaköszöntünk majd ki intett nekünk egy "melegítsünk" - et, kapcsolt zenét, és neki kezdtünk. Már majdnem ismertem a számokat. Ismerős volt 1-2 szám, de csak azért, mert hallottam a TV-ben őket, de a címüket már nem tudtam megmondani. Viszonylag hamar "bemelegítettünk", ami nekem abból állt, hogy próbáltam utánozni Jane-t, de ez olyan sikertelen lett, hogy már csak kapálózás lett belőle. Na, mindegy.
Gale tényleg nem kímélte az energiánkat. Keményen betanította velünk a koreográfia másik részét. Ezt még ki is bírtam, de az egymás utáni, szünet nélküli egész koreográfia eltáncolását már kevésbé. A fiúk bírták (miért nem lepődtem meg?), de ezt még Jane se bírta. A flakonra úgy támadtunk rá, mintha már napok óta szomjaznánk. Az utolsó cseppig kiittuk. Nem voltunk hozzászokva. Nagyon nem. A fiúk kibírták, hogy csak pár korttyal húzzák le a flakonokat, és még bőségesen maradt vizük, mellesleg elég jót szórakoztak azon, hogy milyen edzetlenek vagyunk. Ők annyira nem szomjaztak meg ettől, mi igen. Az ötperces szünet alatt jól kitudtuk fújni magunkat. A szünet végén mély levegőt vettem és beálltam a többiekkel együtt. Gabe most sem hazudtolta meg magát, egyből indította a zenét. Már azon gondolkoztam, hogy mennyire lesz herótom ettől a számtól a próbák végére. Úgy éreztem, hogy megőrülök, ha még egyszer meg kell hallgatnom. Szerencsémre Gale megkegyelmezett rajtam/rajtunk, és mehettünk öltözni. Még szerencse, hogy hoztunk váltó ruhát, mert csak úgy folyt rólunk a víz. Mint a második Niagara. Szóval eldöntöttem, hogy lezuhanyzok, mert így nem veszem át a ruhát. Kiindultunk a teremből, és szóltam Jane-nek, aki amúgy a koreográfussal beszélgetett, hogy felfrissítem magam. Ő bólintott, és mondta, hogy Ő is szeretne, szóval majd megy utánam csak szól még Junnonak. Én vissza léptem a a terembe a cuccomért, aztán megcéloztam az öltözőben lévő zuhanyzó fülkét. De hirtelen valaki megfogta a szabad kezem hátulról és megfordított a tengelyem körül, és szembe álltam Kazuyácal. Először fel se fogtam, hogy az ujjai már teljesen rákulcsolódtak az enyéimre. Édesem villogtatta felém tökéletes mosolyát. A gyomrom dobott közbe pár szaltót, a szívem szünet nélkül kalapélt. Belezúgtam? Talán. Na jó, teljesen.
- Ma elmegyünk valahova? - csábított.
- Ha nem bánod, előtte még lezuhanyoznék. Vagy menjek ilyen jó illatúan? - erre elmosolyodott.
- Majd nem veszek az orromon levegőt, a többit meg kitaláljuk - mosolyodtam el már én is.
- Megegyeztünk. Akkor elmegyek zuhanyozni, nehogy megfulladt mellettem.
- Sajtó téma lehetnél. Nem gondolod meg magad? - piszkált tovább.
- Egy Amerikai lány, aki izzadságával megfojtotta a híres idolt ... - "tanakodtam" - Nem élek az alkalommal köszönöm.
- Akkor megvárlak - állapodtunk meg. Egy csókot nyomott számra, amitől megfordult velem a világ. Csóka édes volt. Kívántam, de talán ezt nem a táncterembe kellett tudatnom vele. Gyengéden vissza csókoltam, és legnagyobb sajnálatomra elszakadtam puha ajkaitól, és mosolyogva léptem be vége az öltözőbe. Kame annyira lefoglalt, hogy Jane hamarabb elmehetett zuhanyozni, így én voltam az, aki várhatott. Mondjuk lehet neki sürgősebb volt. Bár ő mindig gyorsabban lezuhanyzott mint én. Pár perc múlva már átöltözve (!) jött ki. Elakadt a szavam.
- Úristeeeeeen! - tudtam először kimondani.
- Ugye tényleg jól áll? - forgott egyet. Hát mikor csak kiválasztottuk a ruhát, és egymás mellé tettük a ruha darabokat az meg sem közelítette azt, ahogy Jane-n állt. Gyönyörű volt benne. Sötét barna tincsei a vállára omlottak. Arcán egyszerű kis smink volt. Száj fény és egy kis szempillaspirál. Nagyon szép.
- Gyönyörű vagy - bővült a szótáram. Öleltem volna meg, de eszembe jutott, hogy én még zuhanyzás előtt voltam. Szóval csak megfogtuk egymást kezeit, és biztatóan rámosolyogtam.
- Köszönöm - mosolygott.
